A Felső-Tisza vízgyűjtő területe gazdag vízesésekben. Az Észak-Keleti Kárpátokban számtalan patak és folyócska ered, a meredek domborzat miatt ezeken zubogók és kisebb-nagyobb vízesések alakulnak ki, a nagyobbak, látványosabbak turisztikai látványosságnak számítanak. Az erek és kis folyók közvetlenül vagy összefolyva, egymásba torkollva mint a Tisza jobb parti mellékágait képezik.
Sajnos a Tisza felső vízgyűjtő területén évtizedek óta folyamatosan zajló erdőirtások és az ennek következtében (a vizet megkötő talaj errodálása miatt) évenként ismétlődő tiszai árvizek rontanak az idilli képen. Az erdősűrűség csökkenése a forráshozamok apadásához vezethet, a lefolyásviszonyok megváltozása pedig jelentősen növeli a lejtőkről lemosott törmelékek mennyiségét, így ezek látványosságok idővel veszthetnek vonzerejükből.
A Kárpátok páratlan természeti kincseket rejtenek, nagy veszteség lenne, ha a rablógazdálkodás miatt ezek veszélybe kerülnének.
H. T. alábbi cikke eredetileg a karpatalja.blog.hu blogban jelent meg, a www.tiszaforras.hu portál újraindítása után észszerűségi okokból ide került át az összefoglaló.
Kárpátalja vízesései
A változatos domborzati és vízrajzi sajátosságokkal rendelkező Kárpátalját okkal nevezhetnénk a 10 000 folyó földjének, hiszen forrásainak, folyóinak és patakjainak száma együttesen meghaladja a 9400-at. A megye szinte valamennyi járásában találunk kisebb-nagyobb vízeséseket a folyók medrében: van, ahol meredek kiszögelléseken, másutt földrengés vájta mélyedésekben zuhog alá a kristálytiszta víz, elkápráztatva a vidéket felfedezni vágyó utazót.
Lássunk néhányat a tekintélyes megjelenésű és népszerű, illetve a kevésbé ismert, ám garantáltan lenyűgöző látványt nyújtó zuhatagok közül!
A szolovej vízesés
A gyógyvizéről is nevezetes Rónafüreden (Lumsori), a Túr (Turica) folyó felső folyásán öt vízesés található. A (Rónafüreden az ásványvízforrásoknál az első vízgyógyászati kezeléseket az 1600-as években végezték; a korabeli források leírása szerint az emberek a hideg ásványvizet egy favályúba öntötték, és felforrósított köveket dobtak bele, majd beugrottak a vízbe.) Ott, ahol egy nagyobb szikla csaknem teljesen elzárja a Turica folyó útját, mintegy 3-4 méterről zuhog alá a Szolovej-vízesés (fenti képünk). A Davir – amely egyébként a szovjet időkben a Partizán nevet viselte – 4 méter magas, és egy kis tóba ömlik, melynek hűs és kristálytiszta vizében akár fürödni is lehet. A Burkacs, a Peresztupeny és Krutilo valamivel kisebbek az előbbieknél, ám különleges formájukkal magukra vonják a túrázók figyelmét.
A Vojevodin-vízesés
Szintén a Perecsenyi járásban található a Vojevodin-vízesés az azonos nevű folyón Turjamező (Turja Poljana) falutól mintegy 12 kilométerre, délre. A Vojevodin-folyó a Polonina Runi (1497 m) csúcson ered, ahonnan sebes sodrással ömlik a Sipot-folyóba. A vízesés feltehetően egy valamikori földrengés következtében alakult ki, mely a folyómederben egy mély és keskeny árkot hozott létre. A Vojevodin-vízesés szegmentált típusú, azaz több ágból áll, fő kaszkádja 6 méter körüli.
Ezek a vizek a Turja, az Ung, majd a Bodrog közvetítésével ömlenek a Tiszába.
A Szinevéri tó és a Sipot vízesés
Kárpátalja egyik legkülönlegesebb természeti látványossága a közel 1000 méter terngerszint feletti magasságban található Szinevéri-tó, és az azt körülölelő nemzeti park az Ökörmezői járásban. A több mint 40 000 hektáron elterülő természetvédelmi terület számos ásványvízforrás lelőhelye, s a lejtős hegyoldalakon apró, fátyolszerűen leomló vízeséseket is láthatunk.
A folyókban, patakokban különösen gazdag hegyvidéki járás másik nevezetessége, a Sipot-vízesés, Fülöpfalvától (Pilipec) 6 kilométerre, a Borzsa-havas Plosanka nevű patakjának medrében található. A 14 méter magas, háromlépcsős zuhatagot sokan Kárpátalja legszebb vízesésének tartják, turisztikai vonzereje jelentős, bár az ide vezető közutak minősége nem egyszer gondot okoz az Ökörmezői járásba autóval érkezőknek.
Kárpátalja legnagyobb vízesése, a Trufanec
A megye legnagyobb vízesése a Trufanec, magassága kb. 36 méter, több kaszkádból áll. Könnyen megközelíthető, hiszen a Kőrösmező–Rahó főútvonal közelében található, a Trufanec-patak medrében. A kis folyó érdekessége, hogy egy 1880 méter magas hegycsúcson, az Iker-havason (Bliznica) ered, 230 méteren keresztül a föld alatt halad, majd egy kanyargós, csaknem 3 kilométer hosszú szakasz után a Fekete-Tiszába torkollik.
A Trufanec vízesés közvetlenül a torkolat előtti szakaszon alakult ki, s egy fából készült lelátóról biztonságosan megcsodálható. Ugyanakkor maga a kilátó kissé rontja a természetes összképet.
Egy helyi monda szerint a zuhatag helyén korábban hegy magasodott. A vidékre rontó tatárok azonban kettéhasították a sziklát. A hasadékból tiszta víz fakadt, a környékbeli lányok, asszonyok pedig a vízesésnél várták, hogy a szívüknek kedves férfiak visszatérjenek a csatából.
Huszt városának közelében, a Horogyilov-dűlőn egy kevéssé ismert, 3-4 méteres vízesést fedezhet fel az utazó. A dűlő nyomán Horogyilovnak nevezetett zuhogót az teszi igazán látványossá, hogy medrét vörös színű, mohával lepett kövek borítják.
A Nyiresszkij-vízesés
Szintén Huszt környékén tekinthető meg a Nyiresszkij-vízesés a Tisza egyik mellékágán, a Pres-folyón. A vízesést az andezit kőzet két ágra osztja, a leomló víztömeg által kimosott mélyedéseket a helyiek „bögrének”(horski) nevezik.
A Szkakalo-vízesés Munkács és Szolyva között található, 3,5 km-re Beregszentmiklóstól (Csinagyijevo). A zúgó az Irsavka folyó jobb oldali mellékfolyójának, a Szinyevki-pataknak a medrében jött létre. A Szkakalo vize mintegy 6 méter magasból, több kis zuhogóból ömlik alá.
A Nagybereznai járásban, Sóhát (Csornoholova) községtől 7 kilométerre vadregényes, erdős környezetben érdekes természeti képződményre bukkanhat a rejtett szépségek nyomában járó utazó. A turisták által „kék lagúnának” keresztelt folyószakasz az Ung egyik mellékfolyóján, a Ljuta folyocskén található. Két sziklatömb között zuhog alá a vízsugár a meredek, sziklás part által határolt mederbe. A zuhogó alatti türkiz víztükör lenyűgöző látványt nyújt, az edzettebbek pedig akár meg is mártózhatnak a hűsítő vízben.
Zuhatagok, vízesések Kárpátalján. Természetvédelem – környezetvédelem. Turizmus a Kárpátokban, idegenforgalom, természetes vizek forrása. A hegyvidéki források, patakok vize ivóvíz minőségű, azaz a legtöbb szakember szerint kezelés és fertőtlenítés nélkül is alkalmas emberi fogyasztásra.